Huszonhetedik alkalommal tartották meg a korondi fazekasvásárt Árcsón. Az idei vásáron 14 fazekasmester mutatta be termékeit. A kétnapos rendezvényen jelen voltak Korond öt anyaországi testvértelepülésének képviselői is. Fellépett a helyi Üvegharang ének- és versmondó csoport, a csíksomlyói, a mezőbándi, a szovátai és az ákosfalvi tánccsoport, a helyi fúvósok, majd megbeszélés volt a fazekasság történetéről. /Hecser Zoltán: Fazekasvásár huszonhetedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./
2004. augusztus 20.
Az állami költségvetésből az idén is támogatják a hazai könyvkiadást, illetve kiadókat. Az elbírálás a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium keretében működő bizottságra hárult. A költségvetési keret 20,4 milliárd lejes támogatás nyújtását tette lehetővé, amelyből 711 könyv kiadása fog részesülni (kevesebb, mint a tavaly, amikor 876 cím szerepelt a névjegyzéken). Magyar művek, illetve hazai magyar kiadók is részesültek támogatásban: összesen 42 könyvre (a támogatottak mintegy 6%-a) részesültek 945 millió lejes támogatásban. Legtöbbet a kolozsvári Kriterion Kiadó kapott, 318 millió lejt, amelyből 236 millió lejt magyar nyelvű könyvek kiadására. /Hecser Zoltán: Állami költségvetési támogatás könyvkiadásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2004. szeptember 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 24-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélést Marosvásárhelyen. – Óriási tétje van az őszi parlamenti választásoknak: a Vajdaság példája azt mutatja számunkra, hogy parlamenti képviselet nélkül a nemzeti közösségeket érintő kedvező folyamatok bármikor visszafordíthatók – jelentette ki Markó. Elmondta: előzőleg aggasztónak tartotta a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzéseket, amelyek a határon túli magyarok támogatásának csökkenését irányozták elő, de budapesti tárgyalásain sikerült bizonyos korrekciókat elérnie. Közölte, a jövő évre tervezett összegek összességében meghaladják az idei támogatások mértékét, ugyanis a magyarul tanuló diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatások már beépültek a jövő évi költségvetésbe, és ezek jelentős módon, közel öt milliárd forinttal növelik a támogatások összegét. Markó garanciát kapott arra, hogy növelik többek között a Sapientia Tudományegyetemnek, az Illyés Közalapítványnak, valamint a határon túli magyar könyvkiadás és kultúra támogatására szánt összegeket. Közgyűlést tartott a romániai magyar helyi és regionális lapok egyesülete Marosvásárhelyen. Megegyeztek a romániai magyar lapok közös fellépésének új stratégiájában, amiben központi szerepet kap a szorosabb együttműködés az üzleti szférával. A Rais Wallner István elnök beszámolóját követő tisztújításon a korábbi alelnököt, Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét választották meg elnöknek, az új alelnök Hecser Zoltán, a Hargita Népe kiadó igazgatója lett. /Budapest a támogatások növelését ígéri – mondotta Markó a romániai magyar sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. október 5.
Megjelent a közösségi rendőrség létrehozására vonatkozó törvény, mely 2005. jan. 1-jétől lesz hatályos. Városok és a községek szintjén közszolgálatként létrejön a közrendi közösségi rendőrség, mely a polgárőrség átszervezésével alakul meg területi-közigazgatási egységekként. Létrehozásukról a helyi tanácsok határoznak, s a polgármestereknek lesznek alárendelve. A közösségi rendőrség feladatköre között van a helyi tanács által kijelölt létesítmények őrzésének biztosítása, a közrend felügyelete, parkolók, iskolák környékének ellenőrzése, konfliktushelyzetek feloldása, háztartási hulladékok tárolásának ellenőrzése stb. Joguk lesz igazoltatni a vétkes személyeket, feltartóztatni a bűncselekedetek elkövetőit, megállapítani szabálysértéseket és bírságokat alkalmazni stb. Szolgálatteljesítés során kötelesek egyenruhát, fegyvert és jelvényt viselni. /Hecser Zoltán: Közösségi rendőrség alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./
2004. november 13.
Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: megdöbbentette néhány magyarországi kormánypárti vezető politikusnak az utóbbi időben a népszavazás kapcsán elhangzott kijelentése. Emiatt Hiller István magyar miniszter, MSZP-pártelnök sepsiszentgyörgyi látogatásán sem akart részt venni. Mégis úgy döntött, hogy személyesen, szóban fog tiltakozni. Végül is Hiller látogatása elmaradt. /Hecser Zoltán: A társadalomfejlesztésről, az együvé tartozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/
2005. június 27.
Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2005. június 29.
Sikertörténet a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium létrehozása, felépítése. Közel egy évtizede kitartó, konok törekvés eredménye ez az iskolaalapítás, mérföldkőnek is tekinthető Gyimes-völgye életében, beleértve a moldvai csángó gyermekek anyanyelven való tanulási lehetőségét is. Mindehhez azonban társult egy sajnálatos ügy is, nevezetesen egy vállalkozás, a Csíkszeredai Tectum Impex építőipari Kft. csőd szélére jutása. A cég évek óta jelentős volumenű munkálatot végzett, áldozatos hozzáállást tanúsítva. Szász István mérnök, cégtulajdonos emlékezett: 2002 áprilisában árajánlatot nyújtottak be a gimnázium kivitelezési munkálataira. Az ő árajánlatunk bizonyult a legkedvezőbbnek. Május 20-án aláírták a szerződést. Már másnap nagy erőkkel láttunk hozzá a kivitelezéshez, tekintettel. A magyar kormány mint támogató, 150 millió forint értékű egyszeri támogatást biztosít, tárcaközi bizottság döntése alapján. Azonban a beígért 150 millió forintos támogatásból 2002 végéig apró részletekben, s jelentős késlekedéssel megérkezett 127,2 millió forint. Év végére azonban a cég által elvégzett munkálatok értéke meghaladta a 144 millió forintot. A pénz nem jött, halmozódott az adósság. A cég nehéz pénzügyi helyzetbe került, kénytelenek voltak a nagy tartozás miatt beperelni a Szent Erzsébet Alapítványt. A 2004. szeptember 15-én közölt bírósági végzés arra kötelezte az alapítványt, hogy rendezze adósságait. Azonban nincs miből. /Hecser Zoltán: Egy sikertörténet sikertelensége, avagy amikor az örömbe üröm vegyül... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
2005. július 6.
A Hargita Népe június 29-i számában megjelent Egy sikertörténet sikertelensége, avagy amikor az örömbe üröm vegyül című írásra reagálva a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának illetékes főosztálya helyesbítésre kérte fel a szerkesztőséget. Közleményük szerint a minisztérium nem maradt adós az eredetileg megítélt 150 millió forintos támogatással. A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium megítélt és kiutalt támogatások a következők voltak: 2000-ben 70 millió forint, 2001-ben 32 500 000 forint, 2002-ben 34 764 000 forint és 2003-ban 16 millió forint. Összesen tehát 153 264 000 forint, azaz több mint az írásunkban emlegetett 150 milliós beígért támogatás. Azonban a szerkesztőség birtokunkban van egy 2000 decemberében keltezett megállapodás, amely értelmében a 150 millió forintos támogatás egyszeri és egyösszegű, s azt kizárólag a gimnázium bővítésére lehet felhasználni. Ezt alátámasztja egy másik megállapodás is, amelyet 2000. december 3-án írtak alá, s amely értelmében 10 millió forint értékű támogatást nyújtanak az engedélyezési, a kivitelezési tervezésre és a tervezői művezetésre. Tehát két megállapodásról van szó, 160 milliós támogatásra vonatkozóan léteztek megállapodások 2000 decemberében. Ezek kapcsán sérelmezi a kivitelező, hogy végül is nem részesült a 150 millió forintban. 2003. június 24-én született egy újabb megállapodás, amely értelmében a meglévő gimnázium bővítésére (újabb) 16 millió forintot ítéltek meg, 30 napon belüli átutalással. Ugyanabban a hónapban egy másik megállapodással a tetőtér beépítésére 1 millió forintot ítéltek meg. A két utóbbi megállapodásban nincs hivatkozás a megelőző kettőre, tehát újabb, időközben megítélt támogatásokról van szó. Ezek összesen 177 millió forintot tesznek ki. Ha ez így van, akkor hiányzik közel 14 millió forint. /Hecser Zoltán: Helyesbítést kért a minisztérium. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2005. július 30.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében az egyetem csíkszeredai campusában július 29-én megkezdődött a Kárpát-medence Ásványvizei II. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A rangos rendezvényen mintegy 80 hazai és anyaországi kutató, egyetemi tanár, szakember vesz részt. A mostani konferencia folytatása a tavalyinak. A konferencia dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár, a konferencia társelnöke, majd Szilágyi Pál rektor, Ráduly Róbert polgármester köszöntötte a megjelenteket. Július 30-án a résztvevők dr. Vofkori László egyetemi docens vezetésével tanulmányi kirándulásra utaznak. /Hecser Zoltán: Az ásványvizekről – azok hazájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./
2005. augusztus 15.
Sikeres volt az árcsói fazekasvásár 23 kiállító fazekassal, valamint a népművészet különböző ágainak (fafaragás, szövés, kalapkötő, bőrdíszműves, kosárfonó stb.) 14 képviselőjével. Ambrus Lajos, a Firtos Művelődési Egylet elnöke rámutatott, szándékuk szerint ez a vásár az igazi népművészeti értékek fóruma. Jelen voltak Korond testvértelepüléseinek – Kiskunfélegyháza, Nagyrábé, Szabadegyháza és Palóznak küldöttségei is. Felavatták Bandi Dezső, a korondi népművészet nagy barátja, a korondi fafaragók oktatója emlékének állított kopjafát. /Hecser Zoltán: A XXVIII. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2005. szeptember 5.
Véget ért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei szakmai tábora. A Gyergyószárhegyen megrendezett találkozón a hazai résztvevők mellett magyarországi, sőt vajdasági újságírók is jelen voltak. A táborzáró gálán, szeptember 3-án adták át a MÚRE idei díjait. Örökös tagságot kaptak a MÚRE korábbi elnökei: Hecser Zoltán, aki a szervezet jogállását alapozta meg, Kántor Lajos, aki az egyesület ideológiáját dolgozta ki, Ágoston Hugó, aki az újságíró-egyesület szellemiségét megteremtette, illetve Csép Sándor, aki erre a fundamentumra felépítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. A MÚRE nívódíja mellett a szervezet a szakma rendkívüli teljesítményeit is értékeli: Simonffy Katalin, a romániai magyar televíziózásban kifejtett tevékenységéért, Petki Judit, a Brassói Lapok fényképésze a megye építészeti örökségének archiválásáért, míg dr. Szőcs Géza azért kapott elismerő oklevelet, hogy az általa működtetett kereskedelmi rádióban megvalósítja a közszolgálati szellemiséget. A MÚRE nívódíját Majtényi Ágnes, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője, illetve Ferenc Imre, a Hargita Népe publicistája érdemelte ki. Életműdíjjal jutalmazták Farkas Árpádot, a Háromszék főszerkesztőjét, aki irodalmi tevékenysége mellett negyven éve a sajtóban dolgozik, és élteti lapjában az újságírás kihalófélben levő értékes műfajait: tárcát, riportot, irodalmi jegyzetet. Szokás szerint a többségi sajtó képviselői közül is díjaztak, a Pro Amicitia-díjat idén Brandusa Armanca érdemelte ki. /F. I.: Kiosztották a MÚRE idei díjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2005. szeptember 26.
Idén Székelyudvarhely volt a házigazdája a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) hagyományos (immár 14. ízben megrendezett) vándorgyűlésének. A szakmai rendezvény témája: Gazdaságpolitikai alternatívák – Románia felzárkózási esélyei. A vándorgyűlésen több mint 200-an vettek részt, köztük népes küldöttség Székesfehérvárról. Az előadók között volt Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke; Simai Mihály professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdaság Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese; Marcel Moldovan professzor és a Román Tudományos Akadémia Világgazdaság Kutató Intézetének igazgatója. /Hecser Zoltán: Közgazdász-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2005. október 12.
Az egyetlen napilap a hazai magyar sajtópiacon a Hargita Népe, amely 1990-től megmaradt régi tulajdonosánál, a megyei önkormányzathoz tartozik, mint önálló költségvetésen kívüli egység. Borbély László főszerkesztő nyugdíjba vonulásával a megyei tanács vezetőségének is bele kell egyeznie a lap új főszerkesztőjének kinevezésébe. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében a gazdasági vezetőt bízza meg, hogy ideiglenes főszerkesztőt nevezzen ki. Bunta cáfolta, hogy a megyei tanács vezetősége beleszólna a lap működésébe. „Nem kívánunk beleszólni, mint megyei önkormányzat egy olyan kérdésbe, amely sajtóról, egyben sajtószabadságról is szól” – mondta az elnök. Hecser Zoltán, a lap felelős kiadója szerint a törvény nem tesz lehetővé olyan beavatkozást, amelynek végkifejlete befolyásolja a gazdasági helyzetet. Úgy véli, közintézményként nem lehet privatizálni a lapot. „Elvi síkon ez a kérdés többször is felvetődött, elég ellentmondásos módon. Apróbb kiigazítások szükségeltetnek, hogy tökéletes összhang legyen a működésünk és a jelenlegi jogszabályozás között.” /Daczó Dénes: Fontos a hovatartozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2005. október 20.
A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla államminiszterhez, a román és magyar kormányhoz, a Communitas Alapítványhoz, a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a Szülőföld Alap Tanácsához fordulva javasolja bárminemű médiatámogatás méltányos és átlátható elosztását. Ehhez szempontokként ajánlja, hogy vegyék figyelembe: a lap mennyire fontos hírforrása a romániai magyar közösségnek, mekkora példányszámmal jelenik meg, és mekkora olvasottsággal rendelkezik. A közpénzből származó reklámok, hirdetések elosztásakor vegyék figyelembe a lapok súlyát. A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete felajánlja szakmai tudását és segítségét mindenkinek a médiatámogatások koncepciója, stratégiája és elosztása terén. /Balló Áron elnök, Hecser Zoltán alelnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2006. február 24.
Február 23-án tartotta évi rendes közgyűlését a Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapok Egyesülete Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Nagyobb közéleti szerepet kíván vállalni, döntött a szervezet. Az egyesület különböző együttműködési programot indított el tagszervezetei számára, és érdekelt további kapcsolatok kiterjesztésében, kiépítésében a hasonló hazai és külföldi szakmai szervezetekkel. A közgyűlés újraválasztotta a romániai magyar lapkiadók szervezetének elnöki tisztségébe Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, alelnöke továbbra is Hecser Zoltánt, a Hargita Népe igazgatója. /A lapkiadók közéleti szerepvállalása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2006. június 19.
Jubileumi, tizedik nemzetközi konferenciáját tartotta június 17-én Csíksomlyón az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építésztudományi Szakosztálya. A helyszín immár hetedszer a Jakab Antal Tanulmányi Ház volt. A konferencián közel kétszáz szakember vett részt, mintegy hatvanan hazaiak, a többiek pedig az anyaországból. A Hargita megyei szakemberek megint távolmaradtak. Összesen több mint hetven előadás hangzott el. /Hecser Zoltán: ÉPKO 2006. Megyei érdektelenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. augusztus 14.
Társadalmi-művelődési életünk legkiemelkedőbb, évenként megismétlődő eseménye ez a vásár –mutatott rá megnyitó beszédében Katona Mihály, Korond polgármestere. Mesteri alkotásokat vonultatott fel a több mint 20 helybeli fazekas. Idén sem maradt el a Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozata (szerkesztője Ambrus Lajos költő, Korond művelődési életének „mindenese”) újabb kötetének megjelentetése: a 2004-ben elhunyt marosvásárhelyi Berecz Ferenc ötvösművész-ékszerész életét és munkásságát bemutató, Tulipánból meg lehet élni című kötet, szerzője az elhunyt művész hitvese, Berecz Irén. A kétnapos rendezvényen nyílt meg Páll Antal neves keramikus emlékkiállítása. /Hecser Zoltán: 29. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
2008. február 29.
A Hargita napilap első száma 1968. február 23-án jelent meg, mint az újonnan létrehozott Hargita megye sajtóterméke. Albert Antal főszerkesztő az Előre országos napilaptól jött az újsághoz. Az első lapszámban Branis László, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára cikke is szerepelt. A Hargita első munkatársai (közülük Hargita megye szülöttjei Hecser Zoltán, Kolozsi Márton, Zöld Lajos) mellé tanárok igazoltak át rövidesen, mint Borbély László, Bálint András, Bogos Sándor, majd egyetemet végzett, főleg a kolozsvári filológiáról jött fiatalok érkeztek, köztük Miklós László, Bagdi Sándor, Zsibói Béla, Ferenczes István, Oláh István, Molnos Lajos és mások. A lap megnyert külmunkatársaknak olyan írókat és költőket, mint Szabó Gyula, Székely János, Kormos Gyula, Beke György, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Cseke Péter stb. Az első években a Hargita példányszáma elérte a 28 ezret. Létrejöttének hatodik éve után, 1974. májusától hetilapként jelentették meg, kis formátumban. Takarékosságra hivatkoztak, valójában leépítés, tisztogatás történt, a művelődési rovat minden tagját eltávolították – Miklós László költőt, Ferenczes István költőt, Jankó István publicistát, színházi írót és másokat. 1976. május végéig nyolc oldalon jelent meg, majd ismét napilapként a hetilap méretében látott napvilágot, de négy oldalon. 1989. december 23-án látott napvilágot a Hargita Népe első száma. 1990. január 10-én jelent meg a Nyilvánosság rovat, amely közölte a Hargita lap és munkatársai elleni támadásokat, véleményeket is. A Hargita Népe 1994-től átállt a régi nyomdatechnikáról a számítógépes tördelésre. Mindvégig a megyei tanács alárendeltje, ennek hatáskörében működik, de pénzügyi szempontból önfinanszírozó, önellátó. 2007. november elsejétől a Hargita Népe színes lapként jelenik meg. /Ferencz Imre: A Hargita és Hargita Népe negyven éve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./
2008. február 29.
Zöld Lajos hetvenötödik születésnapján visszatekintett életére. Nagy része volt abban, hogy újjáépítették a gyergyószárhegyi kolostort és kastélyt, létrehozott egy művésztelepet, és képtárt alapított. A művésztelep megalapítása, a kastély és kolostor felépítése, a képtáralapítás „ólomnehéz szülőföldszolgálat volt, nagyon kevés örömmel és sok-sok megaláztatással, de valakinek vállára kellett vennie ezt az igát is. Nekem adott az Isten tehetséget hozzá. ” Eddig öt könyve jelent meg. Negyven esztendővel ezelőtt Albert Antallal, Kolozsi Mártonnal és Hecser Zoltánnal tervezték el a Hargita napilap arcélét, veszélyben látva a magyar anyanyelvet. A Hargita, majd a Hargita Népe újságíróinak meghatározó volt a magyar kultúra őrzése. Albert Antal, Kolozsi Márton, Bogos Sándor, Papp Dezső és Randják József újságírók már eltávoztak az élők sorából. Ez a napilap tisztességes szülőföldszolgálat volt. /Zöld Lajos: Az igaz szó legyen az újságíró büszkesége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./
2008. április 14.
Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2008. április 15.
A hétégén tartotta évi közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Brassóban, a Reménység Házában. Ambrus Attila elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tartott beszámolót. László Edit az elektronikus sajtó, azon belül is a rádió szerepéről beszélt, a magyarországi vendégek közül pedig az MTV-t képviselő Feledy Péter Gondolatok a közszolgálatiságról című összefoglalója aratott sikert. A MÚRE ajánlása: kívánatos, hogy az aktív újságíró ne legyen aktív politikus, illetve aktív politikus ne legyen aktív újságíró. A MÚRE kiosztotta a Veszely Károly-díjat, melyet Hecser Zoltán (Hargita Népe) újságíró és lapkiadó, a MÚRE egyik alapítója és első elnöke, illetve a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása képviseletében László Edit vett át. /Póka János András: MÚRE közgyűlés Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. július 18.
2008. január 1-jén Románia lakosságának száma 21 509 000 volt. Valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Akkor 21 570 000 lakost tartottak nyilván. Az utóbbi két-három esztendő során a csökkenési tendencia jelentős mértékben mérséklődött. 2008-ban a városi lakosság 11 872 000 volt, azaz az összlakosságnak 55,1%-a. Bukarestnek január 1-jén 1 944 000 lakosa volt, azt követi Temesvár 312 400, Kolozsvár 309 300, Iasi 306 600, Konstanca 303 700, Craiova 299 600, Galac 292 900, Brassó 279 700, Ploiesti 230 600 és Braila 214 000 lakossal. Ezen 10 nagyváros majdmindegyike esetében az utóbbi évek során csökkent a lakosságszám, kivételt képez Bukarest, amely lakosainak száma egy év leforgása alatt 20 ezerrel nőtt és Temesváré 9 ezerrel. Hargita megye lakossága 2008. január 1-jén 325 682 fő volt, valamivel kevesebb (szám szerint 338-al), mint a legutóbbi népszámláláskor, 2002-ben. A városi lakosság részaránya 44,09%-ot tett ki a népszámláláskor jegyzett 44,13%-kal szemben (szám szerint 257 fővel csökkent). Csíkszereda lakossága január 1-jén 41 819 volt, valamivel kevesebb, mint a népszámláláskor (41 852), Székelyudvarhelyé pedig 36 756 (a népszámláláskor 36 926 volt). A demográfusok előrejelzése szerint az elkövetkezendő esztendők során is tovább fog csökkenni Románia lakossága, mindenek előtt a születések számának csökkenése és lakosság elöregedése folytán. /Hecser Zoltán: Csökkenő lakosságszám. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2008. augusztus 11.
Így van ez már harmincegy éve: augusztus második szombatján kezdődik az árcsói fazekasvásár. Az időpontot országhatárokon túl is számon tartják, a kétnapos rendezvényre messzi távolból is rendszeresen idelátogatnak a vendégek, az elszármazottak, 1990 óta pedig a testvértelepülések küldöttségei is. Idén ünneplik Korond fennállásának 675. évfordulóját, ami egyben azt is jelentheti, hogy az a korondi fazekasság fennállásának évfordulója is. Az évforduló előtt tisztelegtek a Firtos Művelődési Egylet kiállítótermében megnyílt, a 675 éves Korond témájú képzőművészeti kiállítással is. A hagyományokhoz hűen a vásárnyitót követően a Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja lépett fel, este több mint ezren voltak kíváncsiak a közkedvelt Tamás Gábor koncertjére. Nem maradhatott el az Ambrus Lajos által szerkesztett Hazanéző folyóirat hagyományos száma sem. Ez alkalommal korondi születésű, illetve Korondhoz kötődő írók, költők, képzőművészek és szakírók (Páll Lajos, Benczédi Sándor, Ambrus Lajos, Bíró Á. Zoltán, Bölöni Domokos és mások) antológiáját ajánlja az érdeklődőknek az igényes összeállítás. /Hecser Zoltán: Árcsói Fazekasvásár – Sokadalom a javából. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2008. november 7.
A Hivatalos Közlönyben megjelent, hogy emelkednek egyes családi segélyek, illetve a gyermeknevelési illetmény. A kiegészítő családi pótlék egygyermekes családok esetében 50 lej lett, két gyermek esetében 60 lej, három gyermek esetében 65 lej, négy és annál több gyermek esetében 70 lej. Ebben a típusú segélyben azok a családok részesülhetnek, amelyek esetében az egy családtagra jutó nettó jövedelem értéke nem haladja meg az országos minimális nettó bér értékét. Megemelték a gyermekét egyedül nevelő szülőnek nyújtott támogatási segélyt: egy gyerek esetében 70 lej lett, két gyerek esetében 80 lej, három gyerek esetében 85 lej, négy és annál több gyerek esetében pedig 90 lej. 2009. január 1-jétől a megszületett gyermek kétéves koráig igénybe vehető szabadság esetén folyósított illetmény n 600 lej marad, de a szülő, ha az neki előnyösebb, kérheti az előző 12 hónap során realizált átlagjövedelmének 85%-át. /Hecser Zoltán Megemelt juttatások. Családi pótlék és gyermeknevelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2009. május 8.
Május 8-án mutatják be a Hargita Emlékköny második kötetét, ekkor lesz a Hargita Népe novella- és riportíró pályázatának díjátadó ünnepsége is. A Hargita Emlékköny az 1968-1974-es korszakból válogatott olvasmányos és emlékeket idéző írásokat tartalmaz. A fiatalabb nemzedék számára betekintést nyújtanak a kor eseményeibe. Az akkori nehéz időkben sikerült neves erdélyi írókat tömöríteni a napilap köré. /Hecser Zoltán: Könyvbemutató és díjátadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./
2009. május 29.
Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2009. június 11.
Több mint százmillió lejt osztott ki a kormány különböző folyó költségek, illetve beruházások finanszírozására, Hargita megyébe viszont alig jutott a pénzből. Ráadásul annak a kevésnek is, amit kapott, jórészt a megye északi települései lesznek a haszonélvezői. /Hecser Zoltán: Fukarkodik a kormány Hargita megyével. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./
2009. június 16.
Júliustól emelkedik az egyedül élő személyeknek és családoknak nyújtott garantált minimális jövedelem, nő a szociális segély. Ez egy egyedül élő személy esetében 125 lej lesz, kétszemélyes család esetében 225 lej (jelenleg 196 lej), 3 személyes család esetében 313 lej (jelenleg 272 lej), 4 személyes család esetében 390 lej (jelenleg 339 lej) és 5 személyes család esetében 462 lej (jelenleg 402 lej). /Hecser Zoltán: Megemelt minimáljövedelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2009. június 23.
Hiába nyert pert különböző juttatások kifizetésére számos közalkalmazotti réteg, az idei évre vonatkozó juttatásaikat nem fizeti ki a kormány, mivel erre nincsenek források. A kifizetendő összegeket átütemezték. A kormány a fizetésképtelenség miatt szembement a követelésekkel, egy kormányrendelettel. /Hecser Zoltán: Pénz helyett kormányrendelet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
